helyek

Mini Magyarország, új látványosság Szarvason

Mini Magyarország

A Mini Magyarország makettpark Szarvas legújabb nevezetessége. A Szarvasi Arborétumban 2013-tól a növényritkaságok mellett néhány óra alatt az egész országot bebarangolhatjuk. Magyarország számos épített csodájának minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megtalálható a régi Magyarország közepén, Szarvason.

Szarvasi Gyógyfürdő

Szarvasi Gyógyfürdő

2004-ben fejeződött be a múlt század elején épült városi fürdő rekonstrukciója. A megvalósítás a kor követelményeinek megfelelően történt, így a magas technikai színvonalú üzemeltetés, az akadálymentesített közlekedés, valamint a szigorú közegészségügyi normákhoz igazodó vízkezelés mind a nyújtható szolgáltatások kényelmes, zavartalan és biztonságos igénybevételére nyújt lehetőséget. A fürdő területén hat fedett medencét vehetnek igénybe a fürdővendégek. A négy tisztított vizű, feszített illetve süllyesztett víztükrű medence sport, rekreáció és szabadidős tevékenységek végzésére egyaránt alkalmas.

Szarvasi Vízi Színház

Szarvasi Vízi Színház

A Holt-Körös partján egy különleges atmoszférájú, közel ezer ember befogadására képes színházat adtak át 2011-ben. Az amfiteátrum jellegű épület mellett egy gyalogos fahíd is épült. 2012-től az egyik legnagyobb turisztikai attrakciója lehet a szarvasiak számára Békés megye legújabb játszóhelye, a Szarvasi Vízi Színház, amely Magyarországon egyedülálló építészeti megoldásként egy stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözeteként épült fel egy remekbe szabott új gyalogos fahíd szomszédságában. Ez a színpad egyfajta összművészeti játszóteret kíván biztosítani a hazai és a Kárpát-medencei színjátszásnak.

Szarvasi Arborétum

Az Arborétum és a "Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József - akit "Pepinek" becéztek - a mai Arborétum magasabban fekvő részein - amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő "ligetes, fás legelőt", ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel.

Kákafoki-holtág

Kákafoki holtág

A Kákafoki-holtág Békés megye egyik festői látványossága. A holtág vízterülete közel 100 hektáron terül el, amelynek átlagos mélysége 3,5 méter. A víz tisztaságát a folyamatos vízcsere biztosítja amit  Hármas-Körösből biztosítanak a szakemberek. A holtág könnyen megközelíthető a 44-es főútról. A horgászás szerelmesei is kiélhetik magukat a helyszínen, hiszen ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, balin, busa, sügér, törpeharcsa, kősüllő, domolykó, naphal is a víz faunáját képezi. A csónakos horgászat november 1-től február 01-ig a holtágban szünetel.

Hármas-Körös holtágak

Hármas-Körös holtagak

A Tiszazug kistérség területén 3 db Tisza melletti és 11 db Hármas-Körös holtág található. A Hármas-Körös holtágai közül a természet közeli holtágak közé tartozik a Harangzugi Holt-Körös, a Kerekes-zugi Holt-Körös és a Csukaháti (Gyiger-zugi) Holt-Körös, a Tisza holtágai közül pedig a Cibakházi Holt-Tisza. Kiemelt természeti értékekkel rendelkezik az Őzénzugi Holt-Körös. 

Szarvas

Szarvas Város címere

A régészeti leletek tanúsága szerint a mostani város valamint környéke már az őskorban állandóan lakott terület volt. A város területén talált népvándorlás kori régészeti tárgyak közül az avar kori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb tárgyi emlékünk. Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven megemlíti. A hajdani Árpád kori falu létét számos 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, többek között Kun László királyunk több rendeletét is Szarvashalomról keltezte.

Békésszentandrás

Békésszentandrás címere

Békés megye nyugati kapujában, Szarvas városától 5 km-re fekszik nyugati irányban. A városon áthalad a 44-es számú (Kecskemét – Békéscsaba – Gyula) főközlekedési út. A település fekvését nagyban meghatározza az a tény, hogy a község területén fekszik Magyarország jelenlegi 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág. Ezért sokan az Alföld legszebb fekvésű falujának tartják. A településen több mint 500 hétvégi ház található, így idegenforgalmi jelleget kölcsönöz a településnek. A falu határától nem messze található délnyugati irányban Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom.

Subscribe to RSS - helyek